Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Iránytű gyerekeknek

A gyereknevelés folyamán rengeteg kihívással kell a szülőknek szembenézniük. Hogyan lehet elérni, hogy a gyermekek kiegyensúlyozottan, pozitívan gondolkodjanak, és fejlődésük sikerélményben legyen gazdag? Mindez igen nehéz már kisgyermekeknél is, mivel a játékos óvodai rendszerből -sajnos a mai oktatási rendszert figyelembe véve, -nincs köztes átmenet a teljesítménykövetelő iskolába. Ettől eltérően a brit oktatási rendszernek például egyik alapköve az úgynevezett „preschool” vagyis „előiskola”, ahol a gyermekek felkészítést kapnak az iskolába való átmenet megkönnyítésére. Alapelvük a stresszmentes tanulás, valamint  az élmény- és dicséretalapú oktatás; vagyis nem a gyermek hiányosságára, hanem a tudására kell odafigyelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamiért ez a szisztéma nálunk (még) nem működik. Mindenképpen említésre méltó viszont, hogy néhány újításra és szemléletváltásra vágyó pedagógus (és egyéb segítő szakmában dolgozók, tanácsadók) részéről figyelemreméltó kezdeményezések születnek mostanában a valóban élményalapú oktatásra és új tanulási módszerek bemutatására.

 

Összegyűjtöttük azokat a főbb területeket, melyekkel még az iskoláskor előtt érdemes lenne többet foglalkozni: 

 

-Finommotorika fejlesztése

-Rendszerezés képességének fejlesztése (matematikai készségek, tájékozódás, stb.)

-Kisgyermekkorban jellemző élethelyzetek feldolgozása (pl. szituációs játékokkal)

-Érzelmi intelligencia fejlesztése (jó módszer erre pl. tanmesék közös feldolgozása)

-Felelősségvállalásra, problémamegoldásra való készség elsajátítása (természetesen

 koruknak megfelelően)

-Vizualizálás gyakorlása (későbbi tanulást megkönnyítő asszociáció fejlesztésére)

-Életkoruknak megfelelő kommunikáció elsajátítása (különböző technikákon keresztül,

  mint pl. meséltető montázstechnika, vagy egyéb kép-  és mesekártyák, melyek igen

 alkalmasak helyzetek és megoldások megjelenítésére)

-Koncentráló képesség fejlesztése (komplex fejlesztő mozgásterápiával)

 

5 éves kortól mindenképpen ajánlatos lenne mindezen területekkel jobban foglalkozni, hiszen ahogy az előbb is említésre került, a jelenlegi iskolai rendszerünk igencsak teljesítmény központú. Ezenfelül mindezek fejlesztése hasznos lehet még pajtásaitól lemaradozó kisiskolásoknak is, felzárkóztatás céljából.

Sajnos a gyerekeknek kapkodva, rohamtempóban kell sok mindent elsajátítanuk, és szinte azonnal számot is kell adniuk meglévő (illetve nem meglévő) tudásukról, így egyszerűen nincs idő az átadott anyag ülepedésére. Hamar kialakul náluk a teljesítménykényszer, majd ezáltal a stresszes tanulás. Ismerős ugye? Nekünk, felnőtteknek a felelősségünk, hogy odafigyeléssel, tudatos neveléssel harmóniát teremtsünk világukban már óvodás és kisiskolás korban, hogy ezáltal megkönnyítsük, elősegítsük őket a későbbi önálló boldogulásukhoz a felsőtagozatban, vagy a gimnáziumban.